Ars poetica

 

Sokáig családom légkörét, klasszikus beállításokban festettem meg. Ez is egyfajta realizmus, hiszen otthonomban ilyen világ fogadott. Tágabb környezetemben, Budapesten, Magyarországon,a Kárpát- medencében viszont lehangoló állapotok a jellemzőek. Weblapomon elsősorban realista enteriőrök, illetve az elmúlt 60 év alatt átalakult tárgyi (rom)kultúra mai napig mementóként álló épületbelsőit ábrázoló festményeim szerepelnek. Ilyen típusú képeimen hangsúlyos a besütő napsugár, a virágzó természet, a "fény" az alagút végén. Földi létünk csak egy állomás, valljuk be egy elég lepusztult „posztszocialista” állomás. Nem tudunk mást tenni, mert hogy ezt örököltük, s ez jutott, nekünk innen kell felállni. Ha erőfeszítéseink ellenére sem sikerül megváltoztatni a világot, otthonosabbá, élhetőbbé tenni a környezetünket, akkor se felejtsük, ha túljutunk rajta, ott biztosan süt majd a nap, ideális "táj" fog várni bennünket. A család légköre mindenesetre egy melegséggel etöltő sziget ebben a világban. A legnagyobb értékünk, és eredményünk is egyben.

Festményeim másik fontos témája a gyalogos zarándokutak.  2009-ben az El Caminón, 2010-11-ben a Kárpát-medencei Mária úton voltam, melyből sorozatokat festettem. A Mária út festményeit minden volt vármegyeközpontban kiállítom a Kárpát-medence területén és erről  a kiállítássorozatról az alábbi térképen mutatok egy áttekintést, hogy mely vármegyék székhelyein volt már kiállítva (beszínezve).